Az első Országzászló (közadakozásból készült), 1936-ban avatták fel a Magasparton a Stefánia-sánc lábánál, 1959-ben lebontották, az önkormányzat 1991-ben újjáépíttette.

Ha kisétálunk a korlátig, északi irányba nézünk, olyan páratlan panoráma tárul elénk, amivel csak mi balatonföldváriak dicsekedhetünk. Ez az egyetlen természetes kilátóhely, ahonnan a nyugati medence, a Tihanyi-félsziget és a keleti medence is egyaránt látható.

Magyarország fafajainak nagy része megtalálható itt.

Ezüst hárs (Tilia argentea) leveleinek fonákja apró csillagszőröktől ezüstösen vagy zöldes fehéren, rányomottan molyhos.

Mezei juhar (Acer campestre) főleg a tölgyes erdeinkre jellemző, rendszeresen alsó lombkorona szintbeli elegyfa.

Korai juhar (Acer platanoides) levél karéjai kihegyezettek. Zöldessárga jól mézelő virágai a levelek kibontakozása előtt virítanak. Gyorsnövekedésű fa.

Kocsányos tölgy (Quercus robur) Európa lomberdeinek legelterjedtebb fája. Fiatal héjkérgében és gesztjében sok a csersav.

Virágos kőris vagy mannakőris (Fraxinus ornus) [1] a levele szárnyasan összetett, termése lependék (igen elterjedt faj, a szomszéd település is róla kaphatta a nevét).

Molyhos tölgyet (Quercus pubescens) [2] is találunk, amely szubmediterrán bokorerdők jellemző fája.

Ostorfa (Cetlis occidentalis) [3] az eddig felsorolt őshonos fajok közé jól beilleszkedett. Észak-amerikai eredetű , termése vékonyhúsú, fogyasztható .

Fehérakác (Robinia pseudo-acacia) 1710 óta terjedt el hazánkban, az Észak-Amerikából származó faj. Gyorsan növő, jól sarjadó, kitűnő mézelő, kérge és virága gyógytartalmú.

Következő oldal